Beltéri falak színválasztása

A fény minősége és mennyisége, csakúgy, mint a felület fényvisszaverő képessége nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan érzékeljük a színeket. Nagyon nehéz megfelelő színt választani egy falra a színkártya mintái alapján, hiszen a színezett felület méretétől, illetve a festék típusától is függ, milyennek látjuk valójában a színt. A különböző színek egymás közti játéka is megváltoztathatja a szín érzékelését, esetenként egészen drámai módon. Gyakran előfordul, hogy a színkártya kisméretű színmintái alapján nem a kívánt végeredményt kapjuk. Ez a jelenség annak az eredménye, hogy az érzékelt szín mindig más, mint amit magán a színkártyán látunk. Van tehát jó pár tényező, amelyeket figyelembe kell vennünk, amikor színt választunk a beltéri falakra.

A fény hozza létre a színt

A különféle fényforrások színekre gyakorolt hatásait figyelembe kell vennünk, amikor a megfelelő színt keressük a belső terekhez. Jelentősen megnehezíti a belső tér színeinek kiválasztását, ha nem ismerjük a fényviszonyokat. A fény minősége és mennyisége alapvetően befolyásolja a színélményt; a belső terek falfelületei csak azokat a színeket tükrözik, amelyeknek a spektrum hullámhosszát tartalmazza a használt fényforrás.

A kék szín a természetes fénynél a legszebb, mert a hagyományos izzó sárgás fénye nem tartalmazza a kék hullámhosszt.

A jelenleg használatos fényforrások közül a halogén izzó az egyetlen, amely természetesen reprodukálja valamennyi hullámhosszt, anélkül, hogy túl kékes lenne, mint a nappali fény. Még manapság is a leggyakrabban használt fényforrások a hagyományos izzóval működő lámpák, amelyek rendkívül sárgás fényt bocsájtanak ki. Emiatt a túlnyomóan sárgás fényben a kékes színeket nyomottnak, sőt akár piszkos hatásúnak, vagy tompának érzékeljük. A kékes színezésű falak zöldesnek tűnhetnek. Másrészt azonban, a sárgák, a narancsos sárgák, és a vöröses színek rendszerint jól mutatnak a hagyományos izzó fényében.

Az utóbbi években elterjedtek a kompakt fénycsövek alacsony energiafelhasználásuknak köszönhetően. Az alacsony energiafogyasztás kétségtelen gazdasági előny, azonban a fényvisszaadás szempontjából a kompakt fénycsövek rendkívül problémásak. A kompakt fénycsövek spektrális elosztása egyenetlen, ami akár azt is eredményezheti, hogy a felület színét egészen másnak látjuk, mint például napfényben. A kompakt fénycsövek spektrális elosztása nem mindig ugyanolyan, a legjobbak azok, amelyek a nappali fényt utánozzák. A fényforrások különféle spektrális elosztása miatt nagyon fontos, hogy a színeket próbáljuk ki olyan fényviszonyok között, ahol használjuk majd azokat.

Bármilyen természetes fény kerül a térbe, az jelentősen megváltoztatja a színélményt. A kültérről származó fény enyhén kékes. A kékes színű fény „lehűti” a színeket. A sárgás és vöröses árnyalatú színek kissé hidegebbeknek tűnnek, egy kevés „kékség” kerül beléjük. Ez az oka annak, hogy a kékeszöldek, és zöldek túl hidegnek tűnhetnek az északra és keletre néző helyiségekben. A fény és az árnyék érdekes hatásokat produkál a színes felületeken, ezért a színeket vizsgáljuk meg megvilágított és árnyékolt falakon is.

A fényesség és a fetsék típusa befolyásolják a fényérzékelést

Minél fényesebb egy felület, annál élénkebbnek érzékeljük a színt. A festett felület porózussága kimondottan befolyásolja az érzelmi hatást. Ha összehasonlítunk egy-egy ugyanolyan színnel festett matt és fényes felületet, egyértelműen érezhető, hogy az egyiket sötétebbnek látjuk. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a sima, tömör felületről visszavert fény szinte egy irányból éri a szemet, következésképpen a felületet mélyebbnek és sötétebbnek látjuk. Porózus felületen a sugarak több irányba szóródnak szét, ily módon világosabb a színhatás. A színek megtervezésénél ezt a jelenséget is jól ki lehet használni.

A festék összetevői szintén hatással vannak a színélményre. Az akrilfestékek színei kissé kékesebb árnyalatot adnak, mint például az alkidfestékek, amelyekben sárgásabb árnyalatot fedezhetünk fel. Az anyag érzete jelentősen változik a festék típusától és a festékanyagtól függően, valamint a festett felület textúrája is óriási különbségeket eredményezhet a színérzékelésben. A durva szemcsézetű felület sötétebb hatást hoz létre, mert a durva textúra apró árnyékokat vet.

A festett felület szerkezete befolyásolja a színérzékelést: a színek sötétebbnek tűnnek durva textúrájú felületeken.

A színminta nem árulja el a szín minden személyiségjegyét

Nagy hiba lehet a színkártyák kisméretű mintái alapján kiválasztani a színeket. A színkártyák színei gyakran fehér papír háttéren vannak, amely még a világosabb árnyalatokat is viszonylag élénknek láttatja. Például a Tikkurila Symphony színkártya F során sok szín valójában fehéres, bár a kártyán eléggé élénknek tűnnek. Egy helyiségben már nem áll rendelkezésünkre a fehér papír háttér, csak a fehér mennyezet határa közvetíti a színt számunkra. A világos színek még világosabbnak látszanak a valóságban. A színkártyán található tiszta és erőteljes színárnyalat még erőteljesebb és tisztább lesz nagy felületre felfestve.

Ezen a ponton a sárga és a narancsos színek buktatókat rejthetnek. Ha a falra élénksárga vagy narancsos színt keresünk, a jó megoldás az lehet, ha a nekünk tetsző szín világosabb, árnyalatát választjuk, ezek közül is ajánlatos a szürkébb, kevésbé intenzív árnyalatot kiválasztani. Ilyen esetekben a Tikkurila Symphony színkártya N-Y sorai ésszerű választások lehetnek, és nem tartogatnak váratlan meglepetéseket.

Színminták felhasználása a legjobb falfesték kiválasztásához

Az árnyalatok közti kölcsönhatásokat is számításba kell venni, amikor színeket választunk. A kárpitok, szőnyegek, vagy függönyök élénk felületei rossz irányba színezhetik a visszavert fényt és ily módon rossz hatással lehetnek a falfelületek érzékelt színeire. A közvetlenül egymás mellett levő színes felületek kölcsönösen hatnak egymásra, időnként rendkívül jelentősen. Például egy semleges szürke listaszín zöld falszínnel kombinálva enyhén vörösesnek tűnhet. Az erős színekkel kombinált semleges színek hajlamosak az erős színek komplementer árnyalatait mutatni. A világos színek még világosabbnak tűnnek, amikor sötét színekkel kombináljuk azokat, és ez visszafelé is igaz. Ezért alapvetően fontos, hogy a színmodelleket összevessük a kölcsönhatásokat figyelve is.

Amikor a színeket válogatjuk, a színeket gyakran vízszintes asztalfelületen vizsgálgatjuk. Azonban a végső szín függőleges falfelületre lesz felfestve. Tekintettel arra, hogy a vízszintes felületre több fény esik, mint a függőlegesre, abba a hibába eshetünk, hogy egy túl erős árnyalatra szavazunk. A színmintákat a függőleges falfelületen is meg kell nézni, hogy meggyőződhessünk a szükséges élénkségi fokozatról. Ha teljes bizonyosságot akarunk szerezni a választott színnel kapcsolatban, akkor a legbölcsebb, amit tehetünk, az, hogy próbafestést csinálunk megfelelően nagy megvilágított és árnyékos felületen is mielőtt meghozzuk a végső döntést és a festési munkálatok elkezdődnek.

	Hagyományos izzó fényénél. A fény hatása a szín érzékelésére jelentősen változhat a fényforrás függvényében.
	Kompakt fénycső fényénél.
	Természetes nappali fényben.

Szerző: Marika Raike
Fotók: Pekka Vainonen és Martti Järvi
(A cikk a "Tikkurilan Viesti" magazin 2004 novemberi 2. lapszámban jelent meg.)